Madarak · Ősz
Őszi vándorok – Európától Afrikáig
A madárvonulás rendszeres, évszakos helyváltoztatás
SzerzőMajos Andrea8 perc olvasás · 8–15
Augusztus vége még rengeteg táplálékot kínál, és az időjárás sem annyira sürgető, mégis kezdetét veszi a madárvonulás, ez a nagyon látványos természeti jelenség, amely az őszi hónapokban teljesedik ki. A madárvonulás egy rendszeres, évszakos helyváltoztatás, amelynek célja a kedvező táplálkozási és szaporodási feltételek biztosítása.
Hogyan tájékozódnak?
A madarak egy összetett navigációs rendszert használnak, amely magába foglalja: a Nap és a csillagok állását, a Föld mágneses mezejének érzékelését, tereptárgyak (folyók, hegyláncok, partvonalak) felismerését.
A ma elérhető modern technológiák lehetővé teszik a vándormadarak útvonalának pontos követését, a műholdas jeladók használata segít feltárni eddig ismeretlen vonulási útvonalakat, valamint eloszlatni a vándorlással kapcsolatos tévhiteket. A Maros megyei Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület például békászó sasokon alkalmazott jeladókat használt, és a műholdas megfigyelések révén számos, korábban kevéssé ismert vonulási útvonalról szerzett így információt.
Indulásra készen
A Kárpát-medence kedvező fekvése és természeti adottságai számos vándormadár számára biztosít megfelelő költőhelyet, azonban a szaporodási periódus befejezése után madaraink ismét útra kelnek.
Augusztus végére több faj – például a fehér gólya, a sárgarigó és a tövisszúró gébics – már indulásra készen áll.

Az elsők között induló fehér gólya (Ciconia ciconia) nagy méretű, fehér testű, fekete szárnyú, hosszú nyakú, hosszú piros (a fiatal madarak esetében fekete) lábú gázlómadár.
Hosszú távú vonuló, a telet Afrika középső és déli területein tölti, ahonnan a fiatalok gyakran csak ivarérettségük elérése után (3–4 éves korban) térnek vissza költőterületeikre. A közép- és kelet-európai populációk egyedei a Földközi-tengert és a Szaharát keletről kerülik meg, míg a nyugat-európaiak a Gibraltár-szorosnál hagyják el Európa területét.

A sárgarigó (Oriolus oriolus) hosszútávú vonuló, az év nagy részét Afrikában tölti.

A békászó sasok (Clanga pomarina) szintén vonuló madarak. Szeptember-októberben kezdik meg vonulásukat Afrika felé, körülbelül 9000 km-t tesznek meg 80 nap alatt, hogy a meleg légáramlatokat kihasználva siklórepüléssel a telelőhelyeikre, egészen a Dél-afrikai Köztársaságig érjenek.
Veszélyek az úton
A madárvonulás során számos veszély fenyegeti az útjukon lévő madarakat: az erős szél, a viharok és a hirtelen időjárás-változások kimeríthetik őket, élelemhiány alakulhat ki, és ragadozók is leselkednek rájuk.

Az emberi tevékenység, például az elektromos vezetékek, szélkerekek, üvegfelületek és a túlzott vadászat szintén komoly kockázatot jelent.
A madarak vándorlását a természetvédelmi intézkedések támogathatják: a zöld folyosók és a folyóvizek menti pihenőhelyek megőrzése, a veszélyeztető tényezők csökkentése, valamint a táplálékforrásokat biztosító élőhelyek környezettudatos kezelése mind hozzájárulhat ahhoz, hogy a vonuló madarak biztonságosan jussanak céljukhoz.
Szókereső
Keresd meg a következő szavakat a betűrácsban (vízszintesen és függőlegesen is lehetnek): FEHÉRGÓLYA, FÜSTIFECSKE, GYURGYALAG, KAKUKK, BÉKÁSZÓSAS, AFRIKA, EURÓPA.
Szókereső
0/7- FEHÉRGÓLYA
- FÜSTIFECSKE
- GYURGYALAG
- KAKUKK
- BÉKÁSZÓSAS
- AFRIKA
- EURÓPA
Húzd végig az egeret a betűkön, vagy koppints az első és az utolsó betűre.
Forrás: Háromszéki természetkalendárium; gyurgyalagok.blogspot.com; maszol.ro

